Lesz-e területi autónomia Székelyföldön?
3 posters
1 / 1 oldal
Lesz-e területi autónomia Székelyföldön?
Az ország hivatalos álláspontját képviselve Traian Băsescu Románia elnöke 2009. februárjában Budapesten, a Magyar Köztársaság elnökének társaságában kijelentette, hogy „Székelyföldön soha nem lesz autonómia”, megtoldva azzal, hogy „Románia egységes nemzetállam, és soha nem fogja elismerni a kollektív jogokat.” ...
...Eddig úgy volt, hogy lesz. Aztán most úgy van, hogy nem lesz, ráadásul soha a büdös életben nem lesz. Kéretik a kérdést mielőbb eldönteni, mert a székelyeknek nem erős oldaluk a türelem, tövig rágták már a körmüket, hogy akkor végre lesz-e autonómia vagy nem, mert ebben a bizonytalanságban nem lehet élni.
...Eddig úgy volt, hogy lesz. Aztán most úgy van, hogy nem lesz, ráadásul soha a büdös életben nem lesz. Kéretik a kérdést mielőbb eldönteni, mert a székelyeknek nem erős oldaluk a türelem, tövig rágták már a körmüket, hogy akkor végre lesz-e autonómia vagy nem, mert ebben a bizonytalanságban nem lehet élni.
Három érv az autonómia mellett
„Három érvet hoznak föl az autonómia mellett. Elsősorban egy gazdaságit, azt, hogy a román állam rendelkezik Székelyföld természeti kincseivel: a bányákkal, az ásványvizekkel, az erdőkkel. A székelyek azt hiszik, hogy a regionalizáció megteremti számukra azt a lehetőséget, hogy az erőforrások kitermeléséből származó pénzt hasznosabban fektessék be.
A második érvem az, hogy egy pénzügyi föderalizáció több pénzt hozna a helyi közigazgatásnak, úgy gondolom, jelenleg túl sok pénzt fizetünk Bukarestnek. Ha autonómia lenne, több adót fizetnének, mert a székelyek adófizető- képessége nagyobb lenne, mint jelenleg, amikor túlontúl magas az adócsalás és a fekete, illetve szürke gazdaság által okozott veszteség.
A harmadik érvem a költségekre vonatkozik: ha a helyi szolgáltatásokat a helyi kötségvetésbõl finanszíroznák, akkor a helyi közösségek sokkal nagyobb gondot fordítanának arra, hogyan költik el a pénzt ezekre a szolgáltatásokra (oktatás, egészségügy stb.), jobban odafigyelnének a veszteségekre és mindez a szolgáltatások hatékonyságát segítené elő.
Bár egy dolgot elismerek én is az autonómia előnyei elsősorban számomra is inkább érzelmi természetűek úgy érzem végre lenne valami ami a miénk a székely népé, létezne a székelyek körében valami, ami csak a miénk, egyféle szolidaritás, melyet az árvizek alkalmával is tanúsítottunk. Akkor úgy segítettük egymást, hogy csupán néhány héttel a vizek visszahúzódása után Bãsescu államelnök megjegyezhette: az utak, kapuk, istállók mind ki voltak javítva anélkül, hogy az emberek segítséget vártak vagy kaptak volna valakitől
És meg valami, nem akarom hogy a szászok sorsara jussunk:
-Az erdélyi magyarok száma évente körülbelül 30 ezer lakossal csökken. Egyre többen mennek el és egyre többeket visznek magukkal. Ezt a folyamatot nem lehet megállítani másképp, csak olyan autonómiaformákkal, amelyek segítenek abban, hogy identitásunkat megőrizzük
-Marosvásárhelyen 13 általános iskola működik. Az egyiknek Friedrich Schiller a neve, a másiknak Európa, a többi román személyiségek nevét viseli. Annak ellenére, hogy a város lakosságának fele Magyar!
-Másik példa: 1996–2000 között Maros megye Közigazgatási Bizottságának 27 tagja volt, kettő hivatalból, a többit pedig szakmai versenyek alapján nevezték ki. Csak egy volt Magyar. A többi 26 román volt. Szerintetek ez természetes? Én nem mondom, hogy mi okosabbak lennénk a románoknál, de azt sem hiszem, hogy mi erdélyi magyarok 27-szer butábbak, lennénk mint a románok?
Nem tudjuk, hogyan működne egy autonómia a Székelyföldön, mert még nem létezett ilyen de ha Európa más autonómiamodelljeit vesszük alapul, akkor elõrevetíthetjük azokat az erőket, melyek ilyen módon felszabadulnak. Bármilyen visszataszító a többség számára a Dél-Tirollal vont párhuzam, ez létezik. Onnan is tömegesen vándoroltak ki a német ajkúak, ott is volt bevándorlás, alacsony életszínvonal, szegénység és a Rómától való függőségi helyzet, mindaddig, míg meg nem jelent az az autonómiaforma, amely nemcsak azon német ajkú csoport számára volt előnyös, amelyik az autonómiát kérte, hanem egy nagyon kis számú közösség, a ladin, valamint az ott élő olaszok számára is. Ami szerintem valóban fontos, az az, hogy a döntés joga Rómából Bolzanóba helyeződött át
És igen talán létezne más megoldás is, ha mi magyarok hiábavalóan és teljesen fölöslegesen nem éreznénk megkülönböztetettnek magunkat akkor talán nem éreznénk szükségét az autonómiának.
Miért akarják velem azt éreztetni,hogy szégyelnem kéne magam mert nem románnak hanem magyarnak, székelynek születtem?
Miféle nagy megerőltetés lenne, ha minden évben újévi beszédében az államelnök a román La mulţi ani! után egy magyar Boldog új évet kívánok!-kal köszöntene. Nem nagy dolog, de bátorság kell hozzá..."
Dr.Szitnyai Géza
Csíkszereda
2009.feb.06
A második érvem az, hogy egy pénzügyi föderalizáció több pénzt hozna a helyi közigazgatásnak, úgy gondolom, jelenleg túl sok pénzt fizetünk Bukarestnek. Ha autonómia lenne, több adót fizetnének, mert a székelyek adófizető- képessége nagyobb lenne, mint jelenleg, amikor túlontúl magas az adócsalás és a fekete, illetve szürke gazdaság által okozott veszteség.
A harmadik érvem a költségekre vonatkozik: ha a helyi szolgáltatásokat a helyi kötségvetésbõl finanszíroznák, akkor a helyi közösségek sokkal nagyobb gondot fordítanának arra, hogyan költik el a pénzt ezekre a szolgáltatásokra (oktatás, egészségügy stb.), jobban odafigyelnének a veszteségekre és mindez a szolgáltatások hatékonyságát segítené elő.
Bár egy dolgot elismerek én is az autonómia előnyei elsősorban számomra is inkább érzelmi természetűek úgy érzem végre lenne valami ami a miénk a székely népé, létezne a székelyek körében valami, ami csak a miénk, egyféle szolidaritás, melyet az árvizek alkalmával is tanúsítottunk. Akkor úgy segítettük egymást, hogy csupán néhány héttel a vizek visszahúzódása után Bãsescu államelnök megjegyezhette: az utak, kapuk, istállók mind ki voltak javítva anélkül, hogy az emberek segítséget vártak vagy kaptak volna valakitől
És meg valami, nem akarom hogy a szászok sorsara jussunk:
-Az erdélyi magyarok száma évente körülbelül 30 ezer lakossal csökken. Egyre többen mennek el és egyre többeket visznek magukkal. Ezt a folyamatot nem lehet megállítani másképp, csak olyan autonómiaformákkal, amelyek segítenek abban, hogy identitásunkat megőrizzük
-Marosvásárhelyen 13 általános iskola működik. Az egyiknek Friedrich Schiller a neve, a másiknak Európa, a többi román személyiségek nevét viseli. Annak ellenére, hogy a város lakosságának fele Magyar!
-Másik példa: 1996–2000 között Maros megye Közigazgatási Bizottságának 27 tagja volt, kettő hivatalból, a többit pedig szakmai versenyek alapján nevezték ki. Csak egy volt Magyar. A többi 26 román volt. Szerintetek ez természetes? Én nem mondom, hogy mi okosabbak lennénk a románoknál, de azt sem hiszem, hogy mi erdélyi magyarok 27-szer butábbak, lennénk mint a románok?
Nem tudjuk, hogyan működne egy autonómia a Székelyföldön, mert még nem létezett ilyen de ha Európa más autonómiamodelljeit vesszük alapul, akkor elõrevetíthetjük azokat az erőket, melyek ilyen módon felszabadulnak. Bármilyen visszataszító a többség számára a Dél-Tirollal vont párhuzam, ez létezik. Onnan is tömegesen vándoroltak ki a német ajkúak, ott is volt bevándorlás, alacsony életszínvonal, szegénység és a Rómától való függőségi helyzet, mindaddig, míg meg nem jelent az az autonómiaforma, amely nemcsak azon német ajkú csoport számára volt előnyös, amelyik az autonómiát kérte, hanem egy nagyon kis számú közösség, a ladin, valamint az ott élő olaszok számára is. Ami szerintem valóban fontos, az az, hogy a döntés joga Rómából Bolzanóba helyeződött át
És igen talán létezne más megoldás is, ha mi magyarok hiábavalóan és teljesen fölöslegesen nem éreznénk megkülönböztetettnek magunkat akkor talán nem éreznénk szükségét az autonómiának.
Miért akarják velem azt éreztetni,hogy szégyelnem kéne magam mert nem románnak hanem magyarnak, székelynek születtem?
Miféle nagy megerőltetés lenne, ha minden évben újévi beszédében az államelnök a román La mulţi ani! után egy magyar Boldog új évet kívánok!-kal köszöntene. Nem nagy dolog, de bátorság kell hozzá..."
Dr.Szitnyai Géza
Csíkszereda
2009.feb.06
Re: Lesz-e területi autónomia Székelyföldön?
Băsescu-nak es az összes nacionalista romániai politikusnak előbb meg kéne tanulniuk Románia igaz-történelmét és csak utána ha még lesz merszük osztani az észt nekünk székelyeknek.
"A legújabb kutatások eredményeképpen a románok tényleg a rómaiaktól származnak! Ugyanis: az anyafarkasnak nem csak két kölyke volt, Romulusz és Rémusz, hanem volt még egy Románusz is! De mivel az anyának csak két csöcse volt, így Románusz csak az apafarkas farkát tudta szopni, innét van a dákó-román elnevezés"
"A legújabb kutatások eredményeképpen a románok tényleg a rómaiaktól származnak! Ugyanis: az anyafarkasnak nem csak két kölyke volt, Romulusz és Rémusz, hanem volt még egy Románusz is! De mivel az anyának csak két csöcse volt, így Románusz csak az apafarkas farkát tudta szopni, innét van a dákó-román elnevezés"
Endrics- Hozzászólások száma : 5
Join date : 2011. Feb. 19.
Re: Lesz-e területi autónomia Székelyföldön?
Szerintem az a fontos,hogy aki magyarnak született az annak is érezze magát mindhalálig.Legyen benne egésszéges nemzeti büszkeség,nem túlzó,nem mások ellen irányuló,de szilárd hit abban,hogy mi egy értékes,csodálatos nemzet vagyunk és egyedi nyelvünk,kultúránk van és gondolkozásunk.Ne szálljunk el őnmagunktól,de tudnunk kell,hogy hogy mi képesek voltunk más népek,kultúrák elfogadására,beépitettük a sajátunkba,önfeladás nélkül.Tőlünk nyugatabbra ilyent alig látni!Rugalmasan gondolkodó,inteligens és dolgos nép vagyunk.Fontos,hogy ismerjük és meg is becsüljün az értékeinket és ne hagyjuk,hogy elvegyék az hitünket!... és akkor az autonómia kérdése véleményem szerint úgymond magától megvalósulna;mert ha mi magyarok-székelyek egyszer összefognánk ki merne nekünk ellent mondani?
F.Magdi- Vendég
Re: Lesz-e területi autónomia Székelyföldön?
"Képviselőség, szenátorság, miniszteri tárca, busásan fizetett sarzsi és közben a koalíciók ellenére 20 éve nincs még autonómiája sem az erdélyi magyarságnak pedig az a sztálinizmusban is létezett" avagy Szaniszló Ferenc az áruló RMDSZ-től indulva...
A videó nem a legfrissebb ám mondanivalója nagyon is aktuális!
A videó nem a legfrissebb ám mondanivalója nagyon is aktuális!
Endrics- Hozzászólások száma : 5
Join date : 2011. Feb. 19.
Re: Lesz-e területi autónomia Székelyföldön?
Csalódtam az RMDSZ-ben és ahogy Hofi mondta, ha a piroslámpás-ház nem megy, akkor nem a bútorzatot kell lecserélni… Haza kell küldeni mindegyiket és jöjjön az új generáció, aki ÖSSZEFOG mindent és gerinces politikát képes/tud/akar folytatni. Persze mindez utópia, naivitás DE remélem, hogy egyszer ez megvalósulhat…
Aszi- Hozzászólások száma : 4
Join date : 2011. Feb. 19.
vendég
Nagyot csalódtam mint sokan az RMDSZ-ben,kell az összefogás nélkülük is és kell legyen autonómia természetesen.
Levi- Vendég
Re: Lesz-e területi autónomia Székelyföldön?
A románok támogatják Székelyföld autonómiáját!!!
Itt a bizonyíték:

Itt a bizonyíték:

Arthur- Vendég
lesz!
Szerintem lesz a harom megyebol egy, mert ha tv t neztek MArko es Kelemen egyfolytaba Boc es Base melett sunnyog, addig eszik a felyuket mig meglesz.
huni- Vendég
Székelyföld nem szegény!
A sajtóban újra és újra felbukkan, hogy Székelyföld ilyen meg olyan szegény, ha az állam nem segítene, már rég fûbe harapott volna itt mindenki de lássuk csak a tényeket:
Ha szemügyre vesszük Románia 2010-es GDP térképét, világosan kiderül, hogy Kovászna és Hargita megye korántsem tartoznak a szegény megyék közé. Nem tartoznak a leggazdagabbak, de a legszegényebbek közé sem.

Romániában mindössze hét gazdag megye van, ezek között van Arad, Temes, Kolozs és Szeben. Az átlagosan teljesítő megyék között találjuk Kovászna és Hargita megyéket. Ugyanakkor, ha megnézzük a GDP és az átlagjövedelem arányát megyei leosztásban, ott azt látjuk, hogy Maros megyében az állam költségei sokkal nagyobbak, mint Kovászna és Hargita megyében. Nem igaz tehát az a nemrég elhangzott állítás, miszerint Maros megye gazdagabb lenne Hargita vagy Kovászna megyénél.

Mindezt azért fontos nagyon világosan és félreérthetetlenül elmondani, mert fennáll a veszélye annak, hogy ha naponta háromszor azt halljuk a tévében, hogy szegények vagyunk, azt előbb utóbb magunk is elhisszük, holott a valóság teljesen más. Kovászna és Hargita megyék annak ellenére vannak középmezőnyben, hogy az elmúlt évtizedekben a román politikum kiemelt figyelmet fordított arra,hogy a régió fejlődését akadályozza. Kezdve a privatizációtól, mely semmilyen módon nem kedvezett a helyi gazdaságnak, a turizmus szétveréséig csupa olyan intézkedés született, mely vagy akadályozta vagy lassította a két megye gazdasági fejlődésének folyamatát...
http://reply.transindex.ro/?cikk=229
Ha szemügyre vesszük Románia 2010-es GDP térképét, világosan kiderül, hogy Kovászna és Hargita megye korántsem tartoznak a szegény megyék közé. Nem tartoznak a leggazdagabbak, de a legszegényebbek közé sem.

Romániában mindössze hét gazdag megye van, ezek között van Arad, Temes, Kolozs és Szeben. Az átlagosan teljesítő megyék között találjuk Kovászna és Hargita megyéket. Ugyanakkor, ha megnézzük a GDP és az átlagjövedelem arányát megyei leosztásban, ott azt látjuk, hogy Maros megyében az állam költségei sokkal nagyobbak, mint Kovászna és Hargita megyében. Nem igaz tehát az a nemrég elhangzott állítás, miszerint Maros megye gazdagabb lenne Hargita vagy Kovászna megyénél.

Mindezt azért fontos nagyon világosan és félreérthetetlenül elmondani, mert fennáll a veszélye annak, hogy ha naponta háromszor azt halljuk a tévében, hogy szegények vagyunk, azt előbb utóbb magunk is elhisszük, holott a valóság teljesen más. Kovászna és Hargita megyék annak ellenére vannak középmezőnyben, hogy az elmúlt évtizedekben a román politikum kiemelt figyelmet fordított arra,hogy a régió fejlődését akadályozza. Kezdve a privatizációtól, mely semmilyen módon nem kedvezett a helyi gazdaságnak, a turizmus szétveréséig csupa olyan intézkedés született, mely vagy akadályozta vagy lassította a két megye gazdasági fejlődésének folyamatát...
http://reply.transindex.ro/?cikk=229
Aszi- Hozzászólások száma : 4
Join date : 2011. Feb. 19.
1 / 1 oldal
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.